Egyik délután az egyik bevásárlóközpontból egy nő lépett ki, mikor már végzett a nagybevásárlással. A vásárlás után persze nagyon jó kedve volt. Sietve az autójához ment, és mindent amit vett bepakolta a csomagtartóba. Amikor ezzel is végzett, lecsukta a csomagtartót, és azt vette észre, hogy egy öregasszony áll a kocsi mellett.

Az öreg hölgy meg is szólította a nőt: „Lenne hozzám annyira kedves, és haza tudna vinni? Nekem nincsen autóm, és egész nap gyalogolnom kellett.” A nő így felelt: „Persze, boldogan.” Így hát kinyitotta az ajtót, hogy a néni beszállhasson. Ahogy azonban elindult a vezetői oldal felé, valahogy nagyon kényelmetlenül érezte magát. Ezért amikor beszállt a kocsiba, belenézett a pénztárcájába és azt mondta: „A fenébe, nem találom a bankkártyámat. Visszamegyek és megnézem, nem-e találta meg valaki.” A néni azt mondta, hogy ő addig majd a kocsiban vár.

A nő visszament az épületbe, hogy segítséget kérjen. Amint találkozott egy biztonsági őrrel, elmesélte neki a történteket. A kocsihoz már az őrrel együtt ment vissza, ám az utas oldali ajtó tárva-nyitva volt. Az ülésen csak egy bevásárló tasakot találtak, azt, ami előtte az öregasszonynál volt. A tasak tartalma nem volt más, mint egy női ruha és egy ősz hajú paróka, ezen kívül egy hatalmas henteskés, egy videókamera és egy tekercs ragasztószalag.

###

A 2. világháború utáni Berlinben az emberek szegények voltak, az ellátás szűkös volt, nem csoda, hogy mindenki éhes volt. Abban az időben az emberek között annak a lánynak a története keringett, aki a berlini tömegben egy vak emberrel találkozott. A lány meg is szólította a vak férfit, aki egy szívességet kért tőle: legyen szíves segítsen, és vigye el helyette a levelét arra a címre, ami a borítékra van írva. A cím amúgy is útba esett a lánynak hazafelé, így hát úgy döntött, megteszi az apró szívességet.

Már éppen elindult volna az üzenettel, de még visszafordult, hogy megkérdezze, nincs-e más dolog, amire a férfinak szüksége van. Viszont már csak azt látta, ahogy a férfi elsiet a tömegben, a koszos szemüvege és a fehér botja nélkül. Ezt természetesen elég gyanúsnak találta, ezért a lány inkább a rendőrségre ment.
Amikor a rendőrség kiment, hogy ellenőrizze a borítékon megadott címet, vérfagyasztó felfedezést tettek. Három hentes emberi húst dolgozott fel és adott el ételként az éhező tömegnek.

Hogy mi volt a borítékban, amit a férfi a lányra bízott? Egy egyszerű üzenet, melyben csak ez állt: „Ez az utolsó, akit ma küldök.”

###

Pár hónappal ezelőtt egy sikeres természetfotós barátnőm úgy döntött, hogy néhány napot és éjszakát a városhoz közeli erdőben tölt egyedül. Az erdőről és az erdei állatokról akart képeket készíteni a lehető legtermészetesebb módon, amiket aztán a portfóliójába tehet majd. Egyáltalán nem félt az egyedülléttől, hiszen már számtalanszor túrázott egyedül a jó képek érdekében. Egy apró tisztás közepén verte fel a sátrát, és az egész napot fényképezéssel töltötte. Négy filmtekercs is megtelt a túra végére, de amikor előhívatta őket, 4 képet talált, amik eléggé felzaklatták. Ezek a képek ugyanis a sátor belsejéről készültek, az éjszaka kellős közepén, rajtuk az alvó barátnőm.

###