Ennek a romantikus-erotikus filmnek eléggé rossz a hangja. Olyan sokszor néztem meg még anno VHS videokazettán, hogy "kissé" elnyűtt a szalag. Ezért a szöveg alig, illetve nagy részt már egyáltalán nem érthető. Aki nem ismeri ezt a teleregényt, annak segítségképpen feliratoztam a párbeszédeket. Folytatás is lesz, amint megcsinálom.
Elkészült a Nekró című, nagysikerű teleregény második, s egyben befejező epizódja.
Néha mikor a videára töltök fel, többek közt ezt a remekművet dobja ki a gép a videók láblécében, és mikor ez van, MINDIG megnézem, már tudom az egészet kívülről, és mégis MINDIG végigrihegem.
- nem is tudom mikor láttam már utoljára amputált lábú átoperált törpéket maszturbálni két wasabival megkent tengeriuborkával.. - Ne is mond, hol vannak már az egymás hányásában fuldokló japán kisfiúk?! És azok a borzasztó, felismerhetetlenségig kitágított segglyukak?! - És azok a kövér picsák olyan gombás fertőzésekkel, hogy kisujjal se érnék hozzájuk?
Mivel ez a blog a szívem csücske mióta nincs BIzarr blog, ezért szeretném ha ez a remekmű itt is kinn lenne.
Köszönet a következőknek: Gangareananak a rég keresett linkért, Vali főkancellárnak a gyönyörű szép zenéért, és elsősorban Trixnek, aki megvágta a videót. Na meg nekem, aki kiposztoltam. ^^
A következőkben egy interjút láthatunk az osztrák Veronica Moser pornószínésznővel, akinek specialitása a scat, vagyis a fospornó téma. A legtöbb, ma készült, ilyen témájú filmben "műtrágyát" használnak, mert ha jól van megcsinálva a valódi szar illúzióját kelti, és inkább rá lehet venni az embereket, hogy ezt magukra kenjék, nyalogassák, stb. Mikor Veronica elkezdte a pályafutását a 90-es évek elején, még nem voltak ilyen filmek, szóval nem volt tömeggyártás, sem műtrágya gyártás, ő akkor (és azóta is!) igazi extrétumokkal "dolgozik", méghozzá nagy élvezettel. Na de lássuk az interjút!
A tovább után a beszégetés hevenyészett fordítását olvashatjátok
Aki nem érti, annak a lényeg röviden: A kis Balázs diszfunkcionális családban nőt fel, amputált lábú apukáját folyamat megcsalta a slampos anyukája, (bár nyilván ez a legkisebb gond) szegény Balázskát is elhanyagolták. Aztán mikor végre iskolába járhatott, ott új kispajtásokkal ismerkedhetett, végre emberi kapcsolatokra is barátokra tehetett szert.... Vagy nem. Egyszer mikor ráesett egy darab kaksira, azt megízlelve rájött, hogy még sosem evett ilyen finomságot. Később találkozik egy drogos bácsival, aki a szeme előtt hagyja el az árnyékvilágot, agoníájában jól összeszarva magát. A kis Balázs egy eufórikus, mondhatni extatikus trip keretében rádöbben, hogy ez a cucc minden eddigin túltesz, azóta is öli a drogos bácsikat, néniket és nyomja ki a beleikből a nemcsak hogy isteni finom, de egyben tudatmodosító szert szart. Mert az jó.
A vóthmározás jogos, ha vki ugyanarra a blogra teszi ki ugynazokat a dolgokat, de a "vóthmá az interneten" és egyéb, igen magas értelmi szinvonalról tanúskodó megjegyzéseket kerüljük, ha lehet. Persze továbbra is lehet ezt nyomatni, de szeretném, ha tisztában lennétek a következményekkel is. Én szóltam...
Júj, természetesen ne felejtsük el, hogy a mangákat JOBBRÓL BALRA kell olvasni!!!négy!
Mindenki azzal jön egy idő után (mikor már elmúlt 18 éves és kurvára felnőttnek érzi magát), hogy ezekamaifiatalok így, ezekamaifiatalok úgy. Észre sem veszi a kis agyával, hogy ugyanezt mondta MINDEN előző generáció. Vicces életünk lenne, ha pl sötét középkortól egyik fiatal generáció sem változott volna, nem? Na de most nem ez a lényeg, hanem az, hogy bebizonyítsam, hogy néha az idősebb korosztály képviselői is elég szemtelenek tudnak lenni :/
Ez az első 'igazi' posztjaim egyike volt, a C&H fordításokat most nem számolva. NAGYON sokan nézték meg (indán és videán is), mielőtt törtölték volna a bús picsába. Azt hittem elveszett a videó, de most isteni szerencsének köszönhetően előkerült, sőt egy másik Szilviás videó is, ami soha nem látott napvilágot. Aki nem volt benne ebben a szerencsés sokezerben, most megnézheti, aki már látta, az haladjon tovább, vagy verje ki mégegyszer... Valmiért a posztot nem tudom előrehozni, de mindegy, itt van ismét az egész :D
Tegnap a Duna-parton sétálva a vízben egy palackra lettem figyelmes, kihalászom, megnézem. Hát nem nekem szólt? Micsoda véletlen!!!négy!4! Drága, egyetlen Szilviám írt nekem Japánból, onnan ahol kék az ég, és ahol zúg az a nagyon nagy tenger, amit óceánnak is hívnak némelyek. A kezébe vette a sorsát, itthagyott. Levelében pedig szememre hányta korai magömlésem. /Igen, ezt is kimondtam végre, most már ezt is tudjátok./ Nem bírja mindenki órákig, és én abban a két percben igenis nagyon jó vagyok a szexben., de az az igazság, hogy elmegyek gyorsan, mint a gyorsvonat, de hát tehetek én róla, hogy ez egyeseknek megint semmi nem elég?! Megbántam már, hogy nem vettem a Warrior Horse késleltető sprayből (2.890 Ft) de már késő a bánat.
Azt hittem, őt is könnyedén megkapom, de nem volt elég sem a Suzuki típusú személygépjármű, sem a Klapknál vásárolt 5 karátos műarany, pénzzé kellett tennem minden ingóságomat, hogy végre megdughassam. Azóta is alig van mit ennem, elég rossz napjaim vannak, mit ne mondjak. Még szerencse, hogy itt hagyta nekem az emlékét, bárcsak megehetném.... :(
A palackban volt még egy, nekem írt dal, és egy pár perces felvétel zsírúj, boldog életéről, melynek központjában a leszbikus szerelem, a csodálatos tenger és annak még csodálatosabb gyümölcsei állnak.
"Légy boldog nélkülem! Búcsúzom, ég veled! Csókol; Szilviád (ezután egyszerűen csak Sakura)"
Ez a fiatal anya, majdnem a másvilágra segítette a csecsemőjét a Cook Children's Medical Center-ben. Az orvosoknak szerencsére sikerült megmenteni a gyermek életét és csak a videó megnézése után derült ki, hogy mi történt, addig nem tudták az orvosok, hogy mitől fulladt meg majdnem a kis csecsemő.