Igen, ismét sok japán rajzocska, mert ezekből annyi van a gépemen, mint a szemét mert ezeket nagyon szeretem, és szeretném megosztani veletek, a nemlétező olvasóközönségemmel.

Zsenge gyermekkoromban az észak-amerikai földrészen volt szerencsém élni, és megélni az ott valóban viccesnek ijesztőnek és tradicionálisnak számító hellóvénes népszokásokat. Klassz dolog, mikor az ember a többi kis nyomigyerekkel bandába összeverődve kopog be mindenféle vadidegenek otthonába édességet követelve. Szép gyermekéveimből idéznék most fel egy ilyen, igen jól sikerült Halloween estét. 

A japán mangáknál ismét jobbról balra nézzük a képkockákat és a szövegbubikat is.

Nemrég megörvendeztettem egyik ismerősömet ezzel a kis villámképregénnyel, mikor dögrováson volt, mert tudom, hogy ha valaki kacag egy jóízút, attól mindjárt jobban lesz. Ez így is történt, persze ez alkalommal is, mint általában előjöttek a következő kérdések:
Jó, de ezt most így hogy? Te érted? Mi történt voltaképpen? Ki az aki ilyen fasságot kitalál? MIÉRT? 
Erre mindig ugyanazt tudom csak mondani. Nem kell mindent érteni...

Szeretnék még itten annyit leírni, hogy nyugaton a legtöbb ember helytelenül értelmezi a guro fogalmát, ez alatt a rajzolt gore képeket érti, mert főleg csak ilyet lát.. Az Erotic Grotesque Nonsense, (eroguro, guro) lényege az, hogy erotikus (nem feltétlenül pornográf!) és groteszk elemek keverednek.