Felnőtt tartalom!
Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 évesA belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
Ki nyilt szemű kommunista! Há gyer' mán vissza!
A kis Melati Suryodarmot 1987 szeptemberében látta meg a napvilág egy eldugott Afrikai koszfészekben. Olyan éhező afrikai kisgyerek volt, mint akármelyik éhező afrikai kisgyerek. Kedvenc költője Babits Bihály Ady Endre, kinek Álmodik a nyomor című nagyepikai művét teljesen magáénak érzete, mikor első tejben-vajban fürdős álmai után lucskosan ébredt reggelente. Ezen álmok hatására Melati elhatározta, hogy megvalósítja álmait, lélekvesztőn az Egyesült államokba hajózott, majd 2010-ben nőül ment Robert Sultz vajmágnáshoz. Jelenleg a New Yorki art múzeum munkatársa, nemrég jelent meg könyve a "Fetisizmus és művészet, no meg a vajh!" címmel.
Következő tanulságos előadásban Melati apatejből köpült vaj segítségével, tácban meséli el nekünk az életét. Majd látni fogjuk, hogy milyen keserves és gyötrelmes is maga az életút, valamit vegyük észre ezt a gazdag metafóra és szimbólumrendszert, ami a tánczot átszövi. Szegény asszony elesik, elcsúszik azon, ami világot jelenti számára, és mégis.... EZ maga boldogság. Drámai pillanatoknak, ellentmondó, ambivalens érzelmek egymásrafeszülésének lehetünk most tanúi. (Az első másfél perc ugorható, viszont a mobiltelefonokat kérlek ne felejtsétek el kikapcsolni!)
Ennyi lett volna most a bemutatkozó kis villámposztom. A jövőben azonban további - magamról és a világ puruttyáiról szóló - rövid, audiovíziós audiovizuális beszámolók következnek, ha minden igaz.
Észrevettétek Ti is, hogy elég régen nem volt már Genki-Genki? Én nekem már nagyon hiányzott, ezért most egy kicsit hosszabb videót kreáltam, így szombat estére, ha már mindenki ilyen forever alone, mint jómagam!
Könnyen meglehet, hogy ezek nem is angolnaszerűségek, hanem egyenesen angolnák. Nem vagyok halbiológus, nah. Lényeg az, hogy az állatbarát kislányok jól elszórakoznak ezekkel a sikalmlós kis lényekkel.
Bizonyára sokan azt hihettétek, hogy elnyertem méltó büntetésemet és tipikusan diktátor módon megdöglöttem szifiliszben amit a sok phenjani loli-bordélyba járás okozott. Nos, valójában összejöttek a dolgok, rövid időre kamionsofőrnek álltam, álruhában mint Mátyás Király.
Sok minden történt velem, többek között lenyaltam a ruhát egy pár feslett pináról, kutyaszart ettem, megdugtam egy vizilovat (ráadásul egy hímet), levegőt pumpáltam a seggembe (egyik kedvenc fétisem), Godzillásat játszottam, ember ettem (és szartam ki), eltérítettem egy utasszállítót, amit aztán belevezettem (nem, nem a WTC-be, azzal már beelőztek) egy csaj ánuszába, kúrtam egy jót és beleélveztem a saját arcomba.
Ha nem hiszed, akkor egyrészt buzi vagy, másrészt kalandjaimról már videójáték is készült, amit a Kaesong Iparvidéki 8-as számú Vörös Csillag Szoftverfejlesztési Kolhoz munkás-paraszt programozói alkottak meg, halálbüntetés terhe mellett. Ki is rakom a gameplay videót: